Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Az étel útja

Carolyn Steel építész és food urbanist előadása volt az egyik legkülönlegesebb téma a másidik, rejtett összefüggésekről szóló előadásblokkban, bár nem volt egyszerű követni a gondolatmenetét, még nehezebb ezt röviden összefoglalni. A szakértő körülbelül arról beszélt, amit a furcsán hangzó food urbanism, vagyis az étel és a városfejlődés tudománya.

Steel azt követte végig, hogyan alakult a nagyvárosok élelmezése a történelem folyamán, és ez hogyan befolyásolta az emberek gondolkodását az ételről. Míg például az antik városok a piactér, vagyis az élelem forrása köré épültek fel, addig manapság a város peremén lévő hipermarketekbe zarándokolunk el élelmiszerért. Az üzletiesített élelmiszerellátásnak viszont megvan az az érdekes tulajdonsága, hogy nem oda viszi a termékeket, ahol a legnagyobb a népesség, hanem oda, ahol a legtöbb a pénz. Értsd: a leggazdagabb elővárosokban vannak a legjobb hipermarketek, és ott verseng egymással a legtöbb lánc is.

Ahogy a nagyvárosokban tömörülő népesség egyre messzebb kerül az élelemtermeléstől, úgy kialakult az a nézete is, hogy az étel olcsó, erre szoktat rá minket például a filléres gyorskaja. Mindennek ára van azonban, figyelmeztetett rá Steel, például a harmadik világban jelentkező vízhiány, vagy, végső soron, a globális felmelegedés. Az előadó felvázolta azokat a módszereket is, amelyekkel a hagyományos városokba visszacsempészhető valami az agrárgazdálkodásból - persze a dolgot nem lehet egyszerűen megoldani, hiszen a farm és a város alapvető funkciói nagyon elváltak egymástól.

0 Tovább

A program kötetlen, de szerves része: a szünet

Az első előadásblokk utolsó előadásait sajnos nem tudtam nyugodtan figyelemmel kísérni, mert kicsit cirkálnom kellett wifi után. Mint kiderült, az előadóban, vagyis az Uriánia mozi nagytermében mégsem olyan jó a helyzet, mint vártam. Csermely Péter biokémikus, hálózatkutató előadásáról így majdnem teljesen lemaradtam, Lakshmi Pratury, az indiai TED házigazdája pedig nem volt olyan érdekes, mint vártam. A hagyományos indiai szárit viselő hölgy arról beszélt, hogy miben más az indiai és az európai gondolkodásmód, és mit tanulhat a Nyugat és a Kelet egymástól, de az előadás nekem nem kicsit példabeszéd-szerű volt.

Jelenleg éppen szünet van, a résztevők egy órát kapnak arra minden kétórás előadásblokk között, hogy ismerkedjenek, beszélgessenek, megvitassák a hallottakat. A látvány nem nagyon különbözik az átlagos konferencia-lobbikban tapasztalható helyzettől, legalábbis így kívülről szemlélve. A résztvevők többsége valóban kisebb csoportokba verődve diskurál. Nekem kevésbé szerencsés a helyzetem, mivel laptoppal próbálok átnavigálni a tömegen, és alkalmasint egy-egy helyet találni az írogatásra. Az eszmecserét azzal is próbálják ösztönözni a szervezők, hogy a résztvevők nyakában lógó badge-eken feltüntették mindenkinek a három fő érdeklődési területét, egy „Talk to me about:” felirattal megjelölt részen. (Az én kártyámról mondjuk ez pont lemaradt, de eddig nem is nagyon lett volna időm diskurálni.) Erről a módszerről már értesültem az esemény előtt, de a látogatók „felcímkézése” nem olyan hangsúlyos, mint vártam, ehhez kicsit nagyobb betűk kellenének a kártyára. Messziről tehát nem lehet kiszúrni, hogy kivel lenne érdeme a közös érdeklődési kör alapján beszélgetni, az ismerkedés csak a hagyományos módszerekkel kezdődhet, közel kell menni mindenkihez és úgy leolvasni a névjegyét. A látogatók még azt is instrukcióként kapták, hogy máshová üljenek a szünetek után, mint korábban.

A TEDx első blokkja egyébként tényleg olyan volt, mint egy szórakoztató-ismeretterjesztő show. Odabent nem is szívesen nyúlok a géphez, a legjobb csak hátradőlni és élvezni az előadásokat. Az átadott ismeretdózis így is elég tömény, hogy minden egyes előadás 20 percbe van sűrítve. A rendes konferencialátogatóknak egyébként elég jó dolguk van, hiszen a belépőjegyért cserébe egész nap ingyen ehetnek-ihatnak is. Persze nem képzeljünk el nagy luxust, lesz egy ebéd, a szünetekben pedig pogácsa, üdítő és kávé vár mindenkit. A mozi kávézóját a főtámogató, a Magyar Telekom alakította át lounge-szerűvé a már említett babzsákfotelekkel, a földszinten pedig meg lehet nézni még egy fotókiállítást is.

A legtöbben az Uránia nagytermének előterében vannak, mivel a földszinten van a legtöbb ülőhely. Innen az előadások alatt egyébként nem lehet kijönni, csak az emeleti páholyokban szabad a mozgás. A szervezők ezzel is az élmény zavartalanságát szeretnék biztosítani.

Itt kint, a galéria előterében, ahonnan most írok, az egyik támogató informatikai cég munkatársa szórakoztatja és borzongatja a résztvevőket azzal, hogy figyeli az ingyenes konferenciawifin elcsíphető forgalmat, amiből bizonyos adatok – milyen felhasználó éppen hová lépett be, mit csinál, mi ellopható, megfejthető ebből – meg is jelennek mellette egy tévéképernyőn.

0 Tovább

Agyhullámok és a hallgatás művészete

Mányai Csaba főszervező köszöntője után, egyfajta ébresztőként, két gondolatébresztő előadás következett. Freund Tamás agykutató arról beszélt, hogy az agy elektromos impulzusait gátló rendszerek hogyan működnek, és hogyan szinkronizálják az agyhullámainkat. Az előadás legfontosabb mondanivalója az volt, hogy a napjainkban tapasztalható információs robbanás megzavarja ezeknek a rendszereknek a működését.

Az emberi agy ugyanis akkor tud hatékonyan dolgozni, ha belső világunkat hagyjuk kibontakozni, amit a minket nap mint nap ezrével bombázó apró impulzusok lehetetlenné tesznek. Ilyen példáaul a céltalan szörfölés is a neten, amikor az ember eredeti érzelmi motivációját el is veszíti, és csak csapong. Freund professzor szerint ezért lenne különösen fontos az iskolákban a zenei és a művészeti oktatás, és az, hogy a tanárok a legunalmasabb tárgyakat is katarktikus élményeken keresztül tudják átadni a diákoknak.

A következő szakember, Julian Treasure ezek után arról beszélt, hogyan lehet felújítani a figyelmes hallgatás képességét, amit rég elveszítettünk, hiszen ma már minden le van írva, és akár a neten is visszanézhetünk bármit lefekvés előtt a konferenciából is. Treasure megismertetett pár erre vonatkozó techinkát is. Javasolta többek között, hogy keressük a csendet, mert ennek a hallgatása is segít újrakalibrálni az érzékelésünket, amikor pedig zajos környezetben vagyunk, elemezzük az egyes "csatornákat", hogy miből áll össze a minket körülvevő háttérzaj. (Ez egészen biztosan segít edzeni a halláshoz kapcsolódó szinaptikus kapcsolatokat is.)

0 Tovább

Kezdődik a TEDx Danubia 2011

Megérkeztem a konferencia helyszínére, az Uránia moziba. A TEDx látogatóinak nagy része még éppen a regisztrációnál tart, vagy az előcsarnokban vegyül. Odakint csak egy szerény kiírás jelzi a külvilágnak, hogy mi zajlik a moziban, és bent is csak az előcsarnok emeleti részén van kicsit átalakítva a helyszín: egy környezettudatosságra figyelmet felhívó installáció, és a babzsák-fotelek a mozi kávézójában.

Próbáltam egy pár képet készíteni az előcsarnokban a nyüzsgő tömegről, de a fényképezőgépem erre használhatatlan az itteni félhomályos fényviszonyok között.

Ami a blogolást illeti, a helyzetet megkönnyíti konferenciának villámgyors ingyenes wifije van, amit itt szerencsére kevesen használnak. A rendezők ugyanis előre jelezték, hogy aki csak teheti, laza, kényelmes öltözékben érkezzen, a nyakkendőt és a laptopot pedig hagyja otthon, hiszen a TEDx az élményről szól, aminek minél jobban át kell adniuk magukat. Ennek ellenére látni öltönyös-nyakkendős résztvevőket, hiszen a közönség főleg üzletemberekből áll.

Odabent viszont lehet, hogy kicsit meg kell húznom magam, mert a résztvevőket az előadások alatt lehet, hogy zavarja majd a gépelés. Hogy mi a helyzet az előadóteremben, hamarosan kiderül, a kapuk ugyanis most nyíltak meg. A TEDx Danubiának egyébként folyamatos tweetcastje is van a Twitteren, és a szervezők webcastet is ígértek (ami, ha jól látom, még nem indult el).

0 Tovább

Bemutatkozott idehaza a TED

Március 25-én harmadszor kerül megrendezésre Magyarországon TED konferencia, pontosabban TEDx Danubia, a neves amerikai rendezvény licencelt, nemzetközi változata, amiről elsőként blogolunk majd élőben itt, az [origo] konferenciablogján.

A tudományos ismeretterjesztő rendezvények iránt érdeklődők már belefuthattak a TED előadásaiba, amelyeket rögzített, videós formában a szervezők elérhetővé tesznek az interneten. A több mint negyedszázada Kaliforniából indult konferenciasorozat az egyik legkeresettebb, legrangosabb rendezvénysorozat a műfajban, ami azzal magyarázható, hogy egy-egy szakterület legrangosabb szakértői előadók az előadói, viszont formátumából adódóan alapos és szórakoztató is egyben. A TED interdiszciplináris előadásokból áll, vagyis egy-egy tudományterület szakértői igyekeznek kitekinteni bennük a témához kapcsolódó más területekre is, és úgy állítják össze azokat, hogy a hallgatóság számára könnyen befogadható, felhasználható ismereteket nyújtsanak - raádásul mindössze 18 percben.

Európában a budapesti, TEDx Danubia rendezvény a régió gondolkodóit igyekszik megszólítani és összefogni, és hozzá hasonló méretű rendezvény csak Párizsban, Amszterdamban, vagy Dublinban van – mondta el az esemény beharangozójaként tartott sajtóbeszélgetésen Mányai Csaba főszervező. A tavaszi magyar TED előadásait A képzelet ereje tematikája fogja össze: különböző tudományterületek, így a pszichológia, a csillagászat, a biokémia, az etológia vagy akár a statisztika szakértői közelítik majd meg valahogyan, hogy az intellektuális és érzelmi energiákat egyaránt mozgósító képzeletnek milyen szerepe van a tudományterületükön.

Az előadók között tavasszal körülbelül fele-fele arányban vannak magyar és külföldi előadók. A hazai szaktekintélyek közül ott lesz a TEDx Danubián például Csányi Vilmos etológus, Csermely Péter biokémikus, hálózatkutató, vagy Galántai Zoltán jövőkutató, a külföldiek között pedig Nic Marks statisztikus, aki a GDP-t leváltó boldogságindex feltalálója, Carolyn Steel építész vagy Karen Hanan zongoraművész. (A TEDx Danubia részletes programja megtalálható a rendezvény honlapján.)

A magyar rendezvényre a jegyek már elkeltek, a szervezők február 28-án lezárták a jelentkezést. Az internetezők viszont, akárcsak az amerikai rendezvény anyagait, a magyar TED előadásait is elérhetik majd profi videofelvételeken a konferencia után.
A TED érdekessége, hogy a hallgatóktól is aktív részvételt, némi együtt gondolkodást várnak el. Már magához a jelentkezéshez is egy kisebb indoklást kell írni, vagyis a szokásos adatok megadása mellett ki kell fejteni, miért érdekli a jelentkezőt a téma. Mányai Csaba elmondta, bármilyen furcsán is hangzik ez, a résztvevőket ez az apróság máris jobban bevonja az eseménybe. A magyar szervezők azt is bevezették, hogy a hallgatók a névtáblájukon nem csak a nevüket, titulusukat kell, hogy feltüntessék, hanem három olyan kulcsszót is, ami megjelöli fő érdeklődési köreiket.

Így a TED nem csak előadások hallgatásából áll, hanem a látogatók között is kialakulhat eszmecsere, mivel ők közös érdeklődésük alapján találhatnak egymásra könnyebben a rendezvényen. Erre ad lehetőséget az is, hogy a reggeltől estig tartó előadások másfél órás blokkokba vannak szervezve, közöttük egyórás szünetekkel. Így, a hagyományos konferenciákkal ellentétben, ahol a résztvevők csak az előadások rövid szüneteiben, vagy az előadásokat otthagyva, a kávézóban, a folyosókon ismerkedhetnek, beszélgethetnek egymással, a TED-en a program rendes részét képezi a hallottak megvitatása.

Az eredeti, amerikai rendezvény egyébként nem csak ezért jelent exkluzív élményt a résztvevőknek, hanem azért is, mert oda a belépő 6000 dollárba kerül. Ennek ellenére egy évre előre mindig elkel az összes jegy. (A budapesti rendezvény ennél jóval szerényebb, de azért nem csekély, 25 ezer forintos belépőért látogatható.) Az eredeti TED látogatásához a jelentkezőknek is jóval alaposabb, esszé-hosszúságú „felvételi dolgozatot” kell leadniuk magukról.

A szervezők emellett két TED között kisebb találkozók szervezését is szeretnék beindítani, egy-egy előadással, előadás-vetítéssel és beszélgetéssel, havi rendszerességgel. Májusban egy ilyen előadásra várják az Amerikában élő Csíkszentmihályi Mihály Széchenyi-díjas pszichológus, pedagógus professzort, a flow boldogságelmélet kidolgozóját, aki közelgő magyarországi látogatása alkalmával kizárólag itt tart majd előadást.

0 Tovább

Konferenciablog

blogavatar

Konferenciák, szakmai rendezvények élőben, a helyszínről.

Utolsó kommentek