Konferenciablog

Itthon a 18-49 éves lakosság kétharmada tévézik. Olyan tévéshow-k jelentek meg, amelyek érdekelték a felnőtteket, 2010-ben a futballvébé is a képernyő elé vonzott fogyasztókat, és a válság miatt is nőtt a tévézéssel töltött idő – közölte Vörös Csilla (AGB Nielsen). Tavaly 244 percet tévézett naponta átlagban egy ötven éves kor alatti magyar felnőtt, egy évvel korábban 226 percet ült a készülék előtt.

A válság idején a szórakoztató tartalmak iránti igény kimutathatóan nőtt. 2009-ben 16 perc tévéreklámot nézett egy magyar fogyasztó, tavaly már 18 percet ült végig. A sugárzott reklámok száma is nőtt, 2,99 millió szpotot mért az AGB. A válság alatt a gyógytermékek reklámozása intenzívebb lett.

2008-ban a 0,8 százalékos GDP-növekedés 2 százalékos növekedést hozott a hazai reklámköltésben, de 2009-ben és 2010-ben pesszimista hangulatban volt a piac (A brit és az amerikai reklámpiac közben nőtt). Fejlesztési irányok az AGB-nél: időeltolásos tévénézés, termékelhelyezés mérése, tévés tartalmak PC-n történő mérése, vásárlási és tévénézési adatok összekapcsolása.

A magyar zenehallgatók 60%-a a rádiót választja, PC-n 18, MP3-lejátszón 15, mobilon 12, discmanen a honpolgárok 8% hallgat zenét, ismertette az Ipsos adatait Géczi Tamás, aki szerint egy rádió 2011-ben csak akkor lehet sikeres, ha több platformon is jelen van.

"A rádió volt már jobb pozícióban, mint manapság, alulértékelt a médiatervezésben, miközben a korábbinál kiélezettebb a helyzet" - elemezte a helyzetet, hozzátéve, hogy a rádiós szpotok sem elég ötletesek.

Világszinten megfigyelhető, ha stagnál a GDP, a reklámköltés csökken, ha változik a GDP, akkor a médiaköltés élesebben reagál rá - tudatta Gulyás János, a MEC-től.

Itthon 68 milliárdos net költésre számítanak a magyar televízióknál, ez kis csökkenés a tavalyi számokhoz képest. A tévék szenvedték meg legkevésbé a válságot, nem rosszak a kilátásaik, vélte Gulyás.

39 milliárd lehet a 2011-es költés a lappiacon, de mivel három évvel ezelőtt 73 milliárdos volt, erős térvesztés tapasztalható tehát.

A rádiópiac a 2008-as 13,5 milliárd forintról esett le, 2011-ben 7 milliárd volt, 2011-ben 6,3 milliárd lesz a reklámbevétel.

Az online 24,4 milliárd forintra számíthat 2011-ben, szerény fejlődés, de nem robbanás jellemzi az online-költéseket.

Az IPSOS szerint sokat internetezők 65 százaléka intenzív lapolvasó is egyben. Ha találkozunk egy negyven fölötti, vidéki, dunántúli férfival, akkor ő jó eséllyel vesz napilapot, magazint is, érdemes hát előfizetésre buzdítanunk.

Magyarországon az internetezők 75 százaléka szeret magazint, napilapot olvasni. A válaszadók 70 százalékát sokkal kevésbé zavarja a nyomatott sajtóban elhelyezett hirdetés, mint a rádió- vagy a tévéreklám.

A nap során a tapolcai Médiapiac 2011 konferenciáról jelentkezünk kis színesekkel.

A Carat becslése szerint idén világszinten 0,7 százalékkal esik majd a napilapok hirdetési bevétele, a magazinoké 0,8 százalékkal nőni fog. A legjobb helyzetben az online médiumok vannak, az internetes portálok, lapok bevételnövekedése várhatóan 9,1 százalékos lesz, a 2010-es adatokhoz viszonyítva. Magyaroszágon a napilapok és a magazinok 2010-ben 9-10 százalékkal kevesebb bevételre tettek szert hirdetésekből.