Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Barcamp Budapest: StartUp verseny tavalyi győztesei

Otthonról.hu:

A tavalyi második (ami a távmunkákhoz biztosít szervező és lebonyolító platformot) hanganyagok elosztott (párhuzamos) gépelésével kezdte. A folytatásban videók szövegének digitalizálását, majd kézzel kitöltött űrlapok feldolgozásával folytatta. A végállomás a napokban az ország közvéleményét igencsak foglalkoztató alkotmányozós kérdőív utolsó, kifejtős válaszának feldolgozása volt. Kilencszázötven embert tudtak dolgoztatni rajta, percenként egymillió karaktert tudtak legépelni azzal a módszerrel, hogy a feldolgozandó anyagot apró részfeladatokra tördeli, s azt egyszerre sok embernek adja ki a rendszer.

0 Tovább

Barcamp Budapest: Lesz-e digitális áttörés a magyar e-könyv-piacon?

Ekönyv roundtable

A Barcamp Budapesten egy kerekasztal-beszélgetés zajlott le a témában. A résztvevők: Bodó Balázs (Creative Commons), Moldován István (OSZK Magyar Elektronikus Könyvtár), dr. Szemere Gabriella (Sanoma Budapest, Polc.hu), Weiler Péter (txtr.hu). A moderátor kollégám, Szedlák Ádám volt. Kicsit vázlatosan, de talán követhetően, az elhangzottak az alábbiak:

Szedlák Ádám: A legtöbb könyvvel a kalózok rendelkeznek. Mit kell tenni, hogy Magyarországon kialakuljon egy működő e-könyv-piac?

Szemere Gabriella: a könyvpiaci szereplőknek nem sikerült egy platformot létrehozni. 3-4 rendszer nem fog megélni egymás mellett. Egy szerveren sok-sok magyar könyvet kell értékesíteni, különben egymás ellen fognak harcolni. A magyar kiadók még nem ébredtek föl. A 2010-ben 9 százalékkal csökkent a magyar könyvpiac, ami rádöbbenthette volna őket, hogy más utakat kell keresni.

Weiler Péter: A kiadó elutasít, kivár, vagy 2-3 címet ad a rengeteg papírkönyv mellett. A kiadók nem értik, miről van szó, teljesen egybefolyik a legális és illegális könyvpiac, pedig máshogy nem lehet visszaszorítani a kalózkodást, csak működő alternatívával.

Moldován István: A MEK 15 éve gyűjt és szolgáltat e-könyveket, manapság havi 60-70 ezer ember látogatja a szervereket. Olvassák, és eddig is olvasták, vagy felolvastatják az e-könyveket, igény tehát van. Ami még ehhez kell: az e-könyv-olvasók elérjenek egy olyan árkategóriába, ami tömegek számára megfizethető.

A hagyományos modell, hogy kinyomtatunk könyveket és ezt próbáljuk forgalmazni, és ezt kontrollálni szeretnék a kiadók, nehezen megy a világban. Sokféle szigorú DRM-et használnak, a zeneiparban már megbukott, csak akadálya a terjesztésnek. A magyar könyvpiac közvetve tapasztalja, hogy nyomott a piac, az állami támogatások elfogytak, a lakosság fele nem vesz könyvet a kezébe. Nehéz itt elindulni, a szakkönyvkiadók már egyenesen a tankönyvkiadás végét jósolják.

Az e-könyv rövid távú: a formátum akár el is avulhat. Lehet, hogy a könyvstreaming lenne az új üzleti modell.

Bodó: kiadók előtt lenne a legjobb beszélni, mert ők a fő akadály. Ha nem a kiadók, akkor kinek a kezében a kulcs? Maga is nagy könyvkalóz, de könyvet is írt a kalózkodásról, ezek nem ellentétes szerepek. Amíg nincs legális kínálat, addig a feketepiac uralkodik, mert kereslet az meg van.

Említett egy nagy nemzetközi kutatási anyagot: az USA-ból UK-ból 8 dollárért lehetett letölteni, fejlődő országból ingyenesen, IP-cím alapján szűrték. Becsületkassza volt intézményeknek, 2000 dollárért, és volt torrentezhető ingyenes változat is. Meglepően jók voltak az értékesítési számok. Az egyik kiadóval harcol Bodó éppen a saját könyvéért. Nem az a kérdés, hogy el fogják-e lopni, hanem az, hogy hogyan lopjanak belőle kevesebbet. Fejezetenként letölthető, kölcsönözhető, és a hagyományos változaton gondolkodnak.

Hiányzik az e-könyves infrastruktúrának sok eleme. Pl. ahol be tudom regisztrálni a hallgatóimat, és elérhetővé tudok neki tenni egy-egy elemet. Ehhez nem csak a magyar könyvek kellenének, hanem nemzetközi könyvtárak is, MIT, rangos nemzetközi könyvtárak, stb. Ehhez kellene egy jogosultságkezelő rendszer, a fizetős könyveket a tandíj részeként lehetne kifizetni. A felsőoktatásban naponta több százezer ember dolgozik szövegekkel, de ehhez képest sem az e-könyv-olvasók, sem a fejlesztők nem próbálkoznak ennek a piacnak a kiszolgálásával.

Weiler Péter: az eszköz terjesztése is problémás, egy nagyon olcsó e-könyv-olvasó nem fog nálunk elterjedni. A Kindle-nek van erre esélye, ezért a magyar olvasó is az Amazonon keresztül veszi majd meg a könyveket, a magyar könyvkereskedelem kikerülhet az országból, és Seattle-ön keresztül folyik majd át a pénz.

A Polc.hu-n második lépésben tervezik a tankönyvek bevezetését, de először 2000 címet szeretnének eladni a magyar piacon 5 százalékos áfával. Bodó Balázs: ez csak akkor fog előállni, ha „a magyar kiadókat megszállja a szentlélek, és felvilágosulnak”, vagy közös jogkezelésbe kerülnek a könyvek. A zenepiacon ez működik, a magyar rádiók játszhatnak mindent a nemzetközi repertoárból, míg ez egy nem működő piac. Lehet, hogy el kell menni majd az Artisjushoz, vagy a „Könyvjushoz”, és bármilyen művet licencelni lehet majd. Ebben a könyvtárak is érdekeltek lehetnek, mert akkor nekik sem egyenként kell birkózni.

Moldován István: Az irodalmi művek egy részére van közös jogkezelés, pedig elvileg ellenkezik az EU-s jogharmonizációval. A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési program infrastruktúrájára lehetne ráépíteni a tankönyvek e-könyvesítését, mert az már ott van az egyetemeken, ők adják a hálózatokat.

Szedlák Ádám: Le lehet-e lépni az Amazont a DRM elhagyásával?

Weiler Péter: Lokális alternatívának jó lenne, a Kindle-re felmásolható formátumban.

Szemere Gabriella: Nekünk sem a DRM-mel van bajunk, hanem azzal, hogy a kiadókat meg kell győzni arról, hogy egyáltalán e-könyvet hajlandók legyenek kiadni.

Bodó Balázs: Szerzőként végigjárta az Amazon, a Barnes and Noble és a Google lehetőségeit. Nagyon könnyű volt bekerülni a rendszerbe. Az Amazon nem fogadta el a magyar szöveget, de egyébként angol nyelven 3 kattintással, 12 perc alatt be lehet élesíteni az e-könyvet. A B&M elfogadta a magyart, de kellett hozzá amerikai társadalombiztosítási szám, a Google még ennyit sem kért. Ha nem a kiadók, akkor a szerzők viszik majd bele a tartalmakat a rendszerekbe, és ugyanaz lesz, mint a médiavilággal: a Google és Facebook-hirdetések elszívják a hirdetési bevételeket az ügynökségektől, mert ott van működő, pofonegyszerűen használható rendszer.

Kérdés: hajlandó-e a magyar fogyasztó fizetni a legális tartalomért?

Weiler Péter: Ha megkérdezzük, fizetnének-e a lopás helyett, akkor reflexből az a válasz, hogy nem, de valóban van lehetőség a piacra. A könyvesek közönsége értékeli az egyszerűbb megoldásokat, neki bonyolult a torrent, kell egy jó szolgáltatás, és működik, és a kulturális beállítottság is lehet, hogy más. A forgalom emelkedik, és nem elhanyagolható, nem mérhető össze még a nagy könyvesboltokkal, de a kereslet itt is megvan.

Bodó Balázs: A torrentolalakon végeztek felmérést, a válaszadók 60 százaléka 1000-2000 forint közötti összeget lenne hajlandó fizetni. Ennyit már most is fizet, adott esetben sms-ért, seed szerverért, stb. Ez a pénz legális helyekre is befolyhatna. Amikor a rendőrség elfogta a hazai warezkirályt, azt mondták, 1,5 milliárd forintot keresett ezekkel egy év alatt, akkor ugyanennyi befolyt az sms-ek után a mobilszolgáltatóhoz is.

Szedlák Ádám: Baja méretű városnyi magyar játszik fizetős World of Warcrafttal, és más online játékra is van fizetős kereslet, pedig a játékokat is lopják.

Moldován István: nem az áru a jó üzlet, hanem a szolgáltatás. Az Amazonon 1 dollárért sokan megveszik a Project Gutenberg ingyenes anyagát is, mert ott kényelmesebb. Ő maga digitális zenét nem szokott venni, de jó példa erre a LastFM, ami többletértéket ad. Még az sms-es FTP-szerver is kényelmesebb szolgáltatás, mint a legtöbb legális. Az időnk nagyon értékes.

0 Tovább

On the spot: vigyáznak a "törékeny brandre"

A Médiapiac 2011 konferencián az On the spot című műsor készítői az [origo] kérdésére elmondták, hogy a dokusorozat iránt van érdeklődés nagyobb csatorna részéről is, de ők szeretik a Spektrumot, ahol két éve vannak, és nagyon szeretnének vigyázni "erre a törékeny brandre."

S. Takács András és Cseke Eszter elmesélték, hogy az első rész felvétele közben nem hitték, hogy sorozat lesz belőle, de már 15 dokumentumfilmnél tartanak. Most jöttek haza Japánból, ahol csak három napot töltöttek: már mennének is vissza, mert szerintük két hét kell egy hatvanperces, jó dokuhoz.

Ügyes riportjaik kulcsa szerintük az, hogy kis kamerával könnyebb szóra bírni olyanokat, mint a bolíviai Evo Morales, aki máris zárkózottabb és szűkszavúbb, ha komplett tévéstáb áll elé, nem pedig két, turistának tűnő fiatal. Így jutottak be Burmába is, noha az országba újságírót be sem engednek.

A páros szerint a digitális újságíró három-négy ember munkáját végzi el, a kulcsszó pedig a rugalmasság. "Azért van ez előzetes terv, hogy azt kinn felrúgjuk" - tette hozzá Cseke Eszter. Újságírói kérdésre elmondták, hogy biztosan lenne igény itthon forgatott On the spot-ra, de nem ők fogják azt felvenni.

0 Tovább

Barcamp Budapest: eKönyv kerekasztal

A sokat elárul a téma tömegeket megmozgató mivoltáról, hogy a kerekasztal kezdete előtt a közönség kétharmada kiment a teremből.

0 Tovább

Barcamp Budapest: A bátor francia

Az a francia srác adott most elő, akivel tegnap jelentettünk meg interjút. Remek, hogy az előadása elsősorban nem a weboldalról szól, hanem az útról, ami a születéséhez vezetett. Hogyan kell elengedni a rossz ötleteket? Hogyan kell megvalósítani a jókat? Klassz, hogy nem a site-ot promózta, mint az hasonló konferenciákon sokszor megesik.

0 Tovább

Konferenciablog

blogavatar

Konferenciák, szakmai rendezvények élőben, a helyszínről.

Utolsó kommentek