Csóka István (Mind Power fordítóiroda) előadása a lokalizáció nehézségeiről, lehetséges buktatóiról szól. A fejlesztők ezt a témát rendszerint elhanyagolják, pedig ha külföldre akar az ember eladni valamit, már a munkafolyamat elején foglalkozni kell vele. Kevéssé ismert fogalom nálunk a globalizálás, ami azt jelenti, hogy a terméket eleve többnyelvűnek szánjuk, például nem alkalmazunk nyelvi poénokat, vagy visszaadhatatlan fordulatokat.

Tipikus hiba, hogy a termékek fordíttatására elhanyagolható időt hagynak a cégek, nem mérik fel a munka volu,enét, költségeit. A tech cégeknek szövegírókat is érdemes alkalmazni, ez olyan fontos szakterület, amihez nem ért mindenki.

A fordító nem lát rá mindenre, sok név, fogalom van, amit magától nem tud kitalálni, hogy adjon vissza. Legyen magyarázó szöveg a leadott szövegekhez, ellenőrizze egy harmadik személy a végeredményt, és a megrendelőnél legyen valaki, aki válaszol a fordítóiroda kérdéseire. Ez az, ami nem működik, ha csak az utolsó pillanatban dobják oda az anyagot a fordítónak.

Adott esetben egy képernyőkép is sok mindent érthetővé tesz a szöveggel kapcsolatban, pl. adatmezők félreérthető kifejezéseinél.

A leadott szöveg legyen lektorált. Érdekesség, hogy a fordítóirodák tudnak javaslatot tenni, melyik országban milyen témában lehet tegezni vagy magázni a felhasználót. Egy másik érdekes kihívás a szöveghossz-korlát, általában 20-40 százalékos eltérést engednek meg. 20 százalék a minimum az egyes nyelvek eltérései miatt.