Konferenciablog

Burt Gábor George stratégiai és innovációs tanácsadó a gyermeki én és a gyermeki kreativitás újrafelfedezéséhez adott pár tanácsot a hallgatóságnak. A szakember egy sor példát hozott fel arra, hogy Arkhimédesztől kezdve Thomas Edisonon vagy Einsteinen át egészen Steve Forbes-ig ugyanazt a módszert követték: elvetették a megszokott sémákat és a hagyományos logikát. Ez az a képesség, ami gyermekkorunkban még megvolt, de felnőttként elfelejtjük – így tudatosan kell visszatérni hozzá.

Az előadó szerint, ha igazán kreatívak szeretnénk lenni, mindig tegyük fel a „Mi lenne, ha?” kérdést. Ne hagyjuk, hogy a meglévő tapasztalatok, bölcsességek visszafogjanak minket. Burt Gábor George az IBM felmérést is idézte, miszerint a cégvezetők legtöbbje a kreativitást tartja a legfontosabb értéknek. A gyermeki kreativitáshoz való visszatéréssel pedig talán nekünk is részünk lehet abban a fajta Heuréka-élményben, amiben a világ legzseniálisabb elméinek.

Azt hiszem, ez az előadás is rámutatott: a legtöbb dolog, amivel az ember ösztönözheti magát, vagy megsokszorozhatja a képességeit, valójában nagyon egyszerű, csak magunktól nem jövünk rá.

A TEDx Danubia utolsó előadásblokkja egy látványos, zenés animációval keződött, amit az Uránia mozitermének boltíveire és freskóira vetítettek. Mányai Csaba a hatásos műsorszám alkotóját, egy Gáspár Bence nevű fiatalembert is felhívta a színpadra, akit, mint elmondta, a TEDx Youth rendezvényen ismertek meg.

Sajnos ezt írásban nem lehet visszaadni, a dolgo leginkább a raypaintinghez hasonlított, amivel épületeket szoktak mostanában vetített képekkel "befesteni".

Évente egyszer óriáskijelzővé változik BME a XI. kerületi Schönerz-kollégiumának homlokzata a kollégiumi napok ideje alatt. Az ötlet születéséről röviden, 3 percben Gáspár Attila tartott egy előadást, aki nem szerepelt a programban: a rendezők ugyanis a közönség soraiból választott előadóként állították színpadra.

Caring King divattanácsadó férfi menedzsereknek segít kialakítani az erőt és magabiztosságot sugárzó stílusukat. Egy kicsit elvont megközelítésben tárgyalta, hogyan fedezheti fel az ember a saját stílusát, ennek nekem különösen az a része tetszett, hogy ne féljünk nekiállni kidobálni azokat a darabokat, amiket már egy-két éve nem vettünk fel. Én is megcsináltam már, tudom, hogy működik. ;)

Az új stílus kialakítását valamilyen önmagunkról alkotott stabil elképzelés alapján kell elkezdeni. A ruhavásárlást éljük meg szórakozásként, legyünk nyitottak, hallgassunk mások visszajelzéseire az új stílus kialakítása során. Érdekes volt, hogy kiemelte, sokan sebezhetőségeiket fedik fel az öltözködéssel, amihez nem kell ragaszkodnunk. És ne feledjük, bár nem tudjuk, pontosan miért, de az első benyomás nagyon tartós, ezért igenis adnunk kell rá, hogy nézzünk ki, vagy akár milyen képet választunk magunknak avatarként az interneten.

Ennél konkrétabb tanácsokat, példákat nem kaptunk a stílusformáláshoz, Carin előadása inkább azt sugalltam ez egy kicsit meditatív, az önmegismerésnek is részét képező folyamat. Gondolom, ennél többet már csak az ügyfeleinek mond. ;) Mányai Csabát, a TEDx főszervezőjét azért kicsit átfazonírozta, amit videós bemutatón nézhettünk meg.

Korom Gábor ösztönkezelési kutató azokat a kutyakiképzési módszereket magyarázta el a hallgatóságnak, amelyeket az újpesti kutyakiképző iskolában alkalmaznak nagy sikerrel. Olvasóink talán emlékeznek, ott készült két éve az a videó, amelyen a kutyák karácsonyfát díszítenek. Korom itt egy olyan videót is mutatott, amelyen villanyt kapcsolgatnak a szobában.

A kutató elveteti azt az elvet, hogy a kutyát kényszeríteni kell, inkább arra épít, hogy ösztöneinek megfelelően kell megszólítani, és előhívni az intellektuális képességeit. A kiképző módszerének egyik fő eszköze a klikker, amivel kattintgatva „lefényképezik” a kutya helyes cselekedeteit, és így jegyeztetik meg vele az idomítás során az elvégzendő feladatokat.

A kutya természetes ösztöneire való építés pedig nem azt jelenti, hogy nekünk is a falkában érvényes viszonyokat kell érvényesíteni az állattal szemben. Az ember ugyanis nem alkalmas a falka-létre, mivel családban él. A családi viszonyokba be lehet vezetni a kutyát is, csak tisztázni kell vele a rá eső kompetenciahatárokat az idomítással. Korom Gábor szerint végeredményben el lehet felejteni akár a pórázt is, ami a jövőben – ha a módszer általánosan bevetté válna – valamilyen primitív, letűnt korszak eszközének tűnhet majd.