Konferenciablog

"Ha valaki tudja, hol a pénz, az szóljon" (Megyeri András, Tv2, előadása első percében)

Bárki lehet tartalomgyár: egy elcsúszás a fürdőben, feltéve a Youtube-ra, az is elérhet milliós letöltést, de Megyeri szerint hosszabb távon a minőségi tartalom számít. A Jóban Rosszban webes adásait például 40-50 ezer nézi rendre.

Az általános, szórakoztató csatornák élnek meg legjobban a piacon, weben pedig egy jó videó dobja meg a tévék site-jainak látogatottságát: "Egy balul sikerült Hajdú Péter-interjút, vagy egy reklámszatyorba szorult Szíj Melindát sokan megnéznek."

Egy spontán felmérés szerint a konferenciateremben ülő hatvan emberből öt látogatta meg a tv.hu oldalt és mindössze négy látott legalább egy Barátok közt-epizódot.

"Nagy múltú lapok internetes oldalainak lájkolói egy vidéki futballcsapat szurkolótáborát sem teszik ki, a médiumok még nem tudnak mit kezdeni a Facebookkal. Régebben elég volt, ha valaki tudott érdekesen írni, újságot szerkeszteni, ma nem elég, kell a marketing" (Kádár Tamás, EMG)

"Csökken a piac, mindenki keresi az alternatívákat, de közben a klasszikus média elképesztő módon tud teljesíteni, szokásokat tud alakítani.  Én azt mondom, térjünk vissza a gyökerekhez: a klasszikus médiának sokkal nagyobb ereje van annál, mint amennyire gyorsan áramlott ki belőle a pénz. A történet végeredménye persze az, hogy a hirdető eladja-e vagy nem adja el a termékét." (Simon Zsolt, Tv2)

"Nem tudtuk eladni a 40 milliós játszma online részét, pedig volt olyan élő adás, amely során 60 ezren játszottak párhuzamosan az interneten. (Simon Zsolt, Tv2)

Mihók Attila (Ringier) szerint a hirdető mindig az innovatív megoldásokat keresi, de amint megkapja, akkor visszakozik, és inkább választja a hagyományos megoldásokat.

"Mi tettük alkoholistává a fogyasztót, már nem elég egy tévéreklám. Egyre több oldalról kell a fogyasztót megtalálni, hogy elmenjen a boltba" (Hivatal Péter, MTG Metro Gratis Kft.)

"A televíziót szeretjük ingyenesnek tekinteni, de a háztartás a terjesztőnek fizet a tartalomért. Hogyan tud az RTL és a Tv2 fizetetté válni, ez számunkra a kérdés, keressük az alternatívákat. Ahogy a médiatörvény lehetővé teszi, fizetőssé tesszük a kábelszolgáltatók számára a Tv2-t, a mi esetünkben ez nagy kompenzációt jelentene" (Simon Zsolt, Tv2-vezérigazgató)

"Minél több modellt kell kitalálni, neten keresztül is különböző platformok lesznek. Aki a termékét egyre több platformon tudja megjeleníteni, ahhoz sok felhasználó megy. A reklámon túl is bevételt kell generálni, ebben van szerepe annak tartalomnak - és épp a tartalom miatt kötődik valaki a brandhez" (Vaszily Miklós, Origo-vezérigazgató)

Itthon a 18-49 éves lakosság kétharmada tévézik. Olyan tévéshow-k jelentek meg, amelyek érdekelték a felnőtteket, 2010-ben a futballvébé is a képernyő elé vonzott fogyasztókat, és a válság miatt is nőtt a tévézéssel töltött idő – közölte Vörös Csilla (AGB Nielsen). Tavaly 244 percet tévézett naponta átlagban egy ötven éves kor alatti magyar felnőtt, egy évvel korábban 226 percet ült a készülék előtt.

A válság idején a szórakoztató tartalmak iránti igény kimutathatóan nőtt. 2009-ben 16 perc tévéreklámot nézett egy magyar fogyasztó, tavaly már 18 percet ült végig. A sugárzott reklámok száma is nőtt, 2,99 millió szpotot mért az AGB. A válság alatt a gyógytermékek reklámozása intenzívebb lett.

2008-ban a 0,8 százalékos GDP-növekedés 2 százalékos növekedést hozott a hazai reklámköltésben, de 2009-ben és 2010-ben pesszimista hangulatban volt a piac (A brit és az amerikai reklámpiac közben nőtt). Fejlesztési irányok az AGB-nél: időeltolásos tévénézés, termékelhelyezés mérése, tévés tartalmak PC-n történő mérése, vásárlási és tévénézési adatok összekapcsolása.

Világszinten megfigyelhető, ha stagnál a GDP, a reklámköltés csökken, ha változik a GDP, akkor a médiaköltés élesebben reagál rá - tudatta Gulyás János, a MEC-től.

Itthon 68 milliárdos net költésre számítanak a magyar televízióknál, ez kis csökkenés a tavalyi számokhoz képest. A tévék szenvedték meg legkevésbé a válságot, nem rosszak a kilátásaik, vélte Gulyás.

39 milliárd lehet a 2011-es költés a lappiacon, de mivel három évvel ezelőtt 73 milliárdos volt, erős térvesztés tapasztalható tehát.

A rádiópiac a 2008-as 13,5 milliárd forintról esett le, 2011-ben 7 milliárd volt, 2011-ben 6,3 milliárd lesz a reklámbevétel.

Az online 24,4 milliárd forintra számíthat 2011-ben, szerény fejlődés, de nem robbanás jellemzi az online-költéseket.