Konferenciablog

Mányai Csaba főszervező köszöntője után, egyfajta ébresztőként, két gondolatébresztő előadás következett. Freund Tamás agykutató arról beszélt, hogy az agy elektromos impulzusait gátló rendszerek hogyan működnek, és hogyan szinkronizálják az agyhullámainkat. Az előadás legfontosabb mondanivalója az volt, hogy a napjainkban tapasztalható információs robbanás megzavarja ezeknek a rendszereknek a működését.

Az emberi agy ugyanis akkor tud hatékonyan dolgozni, ha belső világunkat hagyjuk kibontakozni, amit a minket nap mint nap ezrével bombázó apró impulzusok lehetetlenné tesznek. Ilyen példáaul a céltalan szörfölés is a neten, amikor az ember eredeti érzelmi motivációját el is veszíti, és csak csapong. Freund professzor szerint ezért lenne különösen fontos az iskolákban a zenei és a művészeti oktatás, és az, hogy a tanárok a legunalmasabb tárgyakat is katarktikus élményeken keresztül tudják átadni a diákoknak.

A következő szakember, Julian Treasure ezek után arról beszélt, hogyan lehet felújítani a figyelmes hallgatás képességét, amit rég elveszítettünk, hiszen ma már minden le van írva, és akár a neten is visszanézhetünk bármit lefekvés előtt a konferenciából is. Treasure megismertetett pár erre vonatkozó techinkát is. Javasolta többek között, hogy keressük a csendet, mert ennek a hallgatása is segít újrakalibrálni az érzékelésünket, amikor pedig zajos környezetben vagyunk, elemezzük az egyes "csatornákat", hogy miből áll össze a minket körülvevő háttérzaj. (Ez egészen biztosan segít edzeni a halláshoz kapcsolódó szinaptikus kapcsolatokat is.)

Megérkeztem a konferencia helyszínére, az Uránia moziba. A TEDx látogatóinak nagy része még éppen a regisztrációnál tart, vagy az előcsarnokban vegyül. Odakint csak egy szerény kiírás jelzi a külvilágnak, hogy mi zajlik a moziban, és bent is csak az előcsarnok emeleti részén van kicsit átalakítva a helyszín: egy környezettudatosságra figyelmet felhívó installáció, és a babzsák-fotelek a mozi kávézójában.

Próbáltam egy pár képet készíteni az előcsarnokban a nyüzsgő tömegről, de a fényképezőgépem erre használhatatlan az itteni félhomályos fényviszonyok között.

Ami a blogolást illeti, a helyzetet megkönnyíti konferenciának villámgyors ingyenes wifije van, amit itt szerencsére kevesen használnak. A rendezők ugyanis előre jelezték, hogy aki csak teheti, laza, kényelmes öltözékben érkezzen, a nyakkendőt és a laptopot pedig hagyja otthon, hiszen a TEDx az élményről szól, aminek minél jobban át kell adniuk magukat. Ennek ellenére látni öltönyös-nyakkendős résztvevőket, hiszen a közönség főleg üzletemberekből áll.

Odabent viszont lehet, hogy kicsit meg kell húznom magam, mert a résztvevőket az előadások alatt lehet, hogy zavarja majd a gépelés. Hogy mi a helyzet az előadóteremben, hamarosan kiderül, a kapuk ugyanis most nyíltak meg. A TEDx Danubiának egyébként folyamatos tweetcastje is van a Twitteren, és a szervezők webcastet is ígértek (ami, ha jól látom, még nem indult el).

Március 25-én harmadszor kerül megrendezésre Magyarországon TED konferencia, pontosabban TEDx Danubia, a neves amerikai rendezvény licencelt, nemzetközi változata, amiről elsőként blogolunk majd élőben itt, az [origo] konferenciablogján.

A tudományos ismeretterjesztő rendezvények iránt érdeklődők már belefuthattak a TED előadásaiba, amelyeket rögzített, videós formában a szervezők elérhetővé tesznek az interneten. A több mint negyedszázada Kaliforniából indult konferenciasorozat az egyik legkeresettebb, legrangosabb rendezvénysorozat a műfajban, ami azzal magyarázható, hogy egy-egy szakterület legrangosabb szakértői előadók az előadói, viszont formátumából adódóan alapos és szórakoztató is egyben. A TED interdiszciplináris előadásokból áll, vagyis egy-egy tudományterület szakértői igyekeznek kitekinteni bennük a témához kapcsolódó más területekre is, és úgy állítják össze azokat, hogy a hallgatóság számára könnyen befogadható, felhasználható ismereteket nyújtsanak - raádásul mindössze 18 percben.

Európában a budapesti, TEDx Danubia rendezvény a régió gondolkodóit igyekszik megszólítani és összefogni, és hozzá hasonló méretű rendezvény csak Párizsban, Amszterdamban, vagy Dublinban van – mondta el az esemény beharangozójaként tartott sajtóbeszélgetésen Mányai Csaba főszervező. A tavaszi magyar TED előadásait A képzelet ereje tematikája fogja össze: különböző tudományterületek, így a pszichológia, a csillagászat, a biokémia, az etológia vagy akár a statisztika szakértői közelítik majd meg valahogyan, hogy az intellektuális és érzelmi energiákat egyaránt mozgósító képzeletnek milyen szerepe van a tudományterületükön.

Az előadók között tavasszal körülbelül fele-fele arányban vannak magyar és külföldi előadók. A hazai szaktekintélyek közül ott lesz a TEDx Danubián például Csányi Vilmos etológus, Csermely Péter biokémikus, hálózatkutató, vagy Galántai Zoltán jövőkutató, a külföldiek között pedig Nic Marks statisztikus, aki a GDP-t leváltó boldogságindex feltalálója, Carolyn Steel építész vagy Karen Hanan zongoraművész. (A TEDx Danubia részletes programja megtalálható a rendezvény honlapján.)

A magyar rendezvényre a jegyek már elkeltek, a szervezők február 28-án lezárták a jelentkezést. Az internetezők viszont, akárcsak az amerikai rendezvény anyagait, a magyar TED előadásait is elérhetik majd profi videofelvételeken a konferencia után.
A TED érdekessége, hogy a hallgatóktól is aktív részvételt, némi együtt gondolkodást várnak el. Már magához a jelentkezéshez is egy kisebb indoklást kell írni, vagyis a szokásos adatok megadása mellett ki kell fejteni, miért érdekli a jelentkezőt a téma. Mányai Csaba elmondta, bármilyen furcsán is hangzik ez, a résztvevőket ez az apróság máris jobban bevonja az eseménybe. A magyar szervezők azt is bevezették, hogy a hallgatók a névtáblájukon nem csak a nevüket, titulusukat kell, hogy feltüntessék, hanem három olyan kulcsszót is, ami megjelöli fő érdeklődési köreiket.

Így a TED nem csak előadások hallgatásából áll, hanem a látogatók között is kialakulhat eszmecsere, mivel ők közös érdeklődésük alapján találhatnak egymásra könnyebben a rendezvényen. Erre ad lehetőséget az is, hogy a reggeltől estig tartó előadások másfél órás blokkokba vannak szervezve, közöttük egyórás szünetekkel. Így, a hagyományos konferenciákkal ellentétben, ahol a résztvevők csak az előadások rövid szüneteiben, vagy az előadásokat otthagyva, a kávézóban, a folyosókon ismerkedhetnek, beszélgethetnek egymással, a TED-en a program rendes részét képezi a hallottak megvitatása.

Az eredeti, amerikai rendezvény egyébként nem csak ezért jelent exkluzív élményt a résztvevőknek, hanem azért is, mert oda a belépő 6000 dollárba kerül. Ennek ellenére egy évre előre mindig elkel az összes jegy. (A budapesti rendezvény ennél jóval szerényebb, de azért nem csekély, 25 ezer forintos belépőért látogatható.) Az eredeti TED látogatásához a jelentkezőknek is jóval alaposabb, esszé-hosszúságú „felvételi dolgozatot” kell leadniuk magukról.

A szervezők emellett két TED között kisebb találkozók szervezését is szeretnék beindítani, egy-egy előadással, előadás-vetítéssel és beszélgetéssel, havi rendszerességgel. Májusban egy ilyen előadásra várják az Amerikában élő Csíkszentmihályi Mihály Széchenyi-díjas pszichológus, pedagógus professzort, a flow boldogságelmélet kidolgozóját, aki közelgő magyarországi látogatása alkalmával kizárólag itt tart majd előadást.