Ekönyv roundtable

A Barcamp Budapesten egy kerekasztal-beszélgetés zajlott le a témában. A résztvevők: Bodó Balázs (Creative Commons), Moldován István (OSZK Magyar Elektronikus Könyvtár), dr. Szemere Gabriella (Sanoma Budapest, Polc.hu), Weiler Péter (txtr.hu). A moderátor kollégám, Szedlák Ádám volt. Kicsit vázlatosan, de talán követhetően, az elhangzottak az alábbiak:

Szedlák Ádám: A legtöbb könyvvel a kalózok rendelkeznek. Mit kell tenni, hogy Magyarországon kialakuljon egy működő e-könyv-piac?

Szemere Gabriella: a könyvpiaci szereplőknek nem sikerült egy platformot létrehozni. 3-4 rendszer nem fog megélni egymás mellett. Egy szerveren sok-sok magyar könyvet kell értékesíteni, különben egymás ellen fognak harcolni. A magyar kiadók még nem ébredtek föl. A 2010-ben 9 százalékkal csökkent a magyar könyvpiac, ami rádöbbenthette volna őket, hogy más utakat kell keresni.

Weiler Péter: A kiadó elutasít, kivár, vagy 2-3 címet ad a rengeteg papírkönyv mellett. A kiadók nem értik, miről van szó, teljesen egybefolyik a legális és illegális könyvpiac, pedig máshogy nem lehet visszaszorítani a kalózkodást, csak működő alternatívával.

Moldován István: A MEK 15 éve gyűjt és szolgáltat e-könyveket, manapság havi 60-70 ezer ember látogatja a szervereket. Olvassák, és eddig is olvasták, vagy felolvastatják az e-könyveket, igény tehát van. Ami még ehhez kell: az e-könyv-olvasók elérjenek egy olyan árkategóriába, ami tömegek számára megfizethető.

A hagyományos modell, hogy kinyomtatunk könyveket és ezt próbáljuk forgalmazni, és ezt kontrollálni szeretnék a kiadók, nehezen megy a világban. Sokféle szigorú DRM-et használnak, a zeneiparban már megbukott, csak akadálya a terjesztésnek. A magyar könyvpiac közvetve tapasztalja, hogy nyomott a piac, az állami támogatások elfogytak, a lakosság fele nem vesz könyvet a kezébe. Nehéz itt elindulni, a szakkönyvkiadók már egyenesen a tankönyvkiadás végét jósolják.

Az e-könyv rövid távú: a formátum akár el is avulhat. Lehet, hogy a könyvstreaming lenne az új üzleti modell.

Bodó: kiadók előtt lenne a legjobb beszélni, mert ők a fő akadály. Ha nem a kiadók, akkor kinek a kezében a kulcs? Maga is nagy könyvkalóz, de könyvet is írt a kalózkodásról, ezek nem ellentétes szerepek. Amíg nincs legális kínálat, addig a feketepiac uralkodik, mert kereslet az meg van.

Említett egy nagy nemzetközi kutatási anyagot: az USA-ból UK-ból 8 dollárért lehetett letölteni, fejlődő országból ingyenesen, IP-cím alapján szűrték. Becsületkassza volt intézményeknek, 2000 dollárért, és volt torrentezhető ingyenes változat is. Meglepően jók voltak az értékesítési számok. Az egyik kiadóval harcol Bodó éppen a saját könyvéért. Nem az a kérdés, hogy el fogják-e lopni, hanem az, hogy hogyan lopjanak belőle kevesebbet. Fejezetenként letölthető, kölcsönözhető, és a hagyományos változaton gondolkodnak.

Hiányzik az e-könyves infrastruktúrának sok eleme. Pl. ahol be tudom regisztrálni a hallgatóimat, és elérhetővé tudok neki tenni egy-egy elemet. Ehhez nem csak a magyar könyvek kellenének, hanem nemzetközi könyvtárak is, MIT, rangos nemzetközi könyvtárak, stb. Ehhez kellene egy jogosultságkezelő rendszer, a fizetős könyveket a tandíj részeként lehetne kifizetni. A felsőoktatásban naponta több százezer ember dolgozik szövegekkel, de ehhez képest sem az e-könyv-olvasók, sem a fejlesztők nem próbálkoznak ennek a piacnak a kiszolgálásával.

Weiler Péter: az eszköz terjesztése is problémás, egy nagyon olcsó e-könyv-olvasó nem fog nálunk elterjedni. A Kindle-nek van erre esélye, ezért a magyar olvasó is az Amazonon keresztül veszi majd meg a könyveket, a magyar könyvkereskedelem kikerülhet az országból, és Seattle-ön keresztül folyik majd át a pénz.

A Polc.hu-n második lépésben tervezik a tankönyvek bevezetését, de először 2000 címet szeretnének eladni a magyar piacon 5 százalékos áfával. Bodó Balázs: ez csak akkor fog előállni, ha „a magyar kiadókat megszállja a szentlélek, és felvilágosulnak”, vagy közös jogkezelésbe kerülnek a könyvek. A zenepiacon ez működik, a magyar rádiók játszhatnak mindent a nemzetközi repertoárból, míg ez egy nem működő piac. Lehet, hogy el kell menni majd az Artisjushoz, vagy a „Könyvjushoz”, és bármilyen művet licencelni lehet majd. Ebben a könyvtárak is érdekeltek lehetnek, mert akkor nekik sem egyenként kell birkózni.

Moldován István: Az irodalmi művek egy részére van közös jogkezelés, pedig elvileg ellenkezik az EU-s jogharmonizációval. A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési program infrastruktúrájára lehetne ráépíteni a tankönyvek e-könyvesítését, mert az már ott van az egyetemeken, ők adják a hálózatokat.

Szedlák Ádám: Le lehet-e lépni az Amazont a DRM elhagyásával?

Weiler Péter: Lokális alternatívának jó lenne, a Kindle-re felmásolható formátumban.

Szemere Gabriella: Nekünk sem a DRM-mel van bajunk, hanem azzal, hogy a kiadókat meg kell győzni arról, hogy egyáltalán e-könyvet hajlandók legyenek kiadni.

Bodó Balázs: Szerzőként végigjárta az Amazon, a Barnes and Noble és a Google lehetőségeit. Nagyon könnyű volt bekerülni a rendszerbe. Az Amazon nem fogadta el a magyar szöveget, de egyébként angol nyelven 3 kattintással, 12 perc alatt be lehet élesíteni az e-könyvet. A B&M elfogadta a magyart, de kellett hozzá amerikai társadalombiztosítási szám, a Google még ennyit sem kért. Ha nem a kiadók, akkor a szerzők viszik majd bele a tartalmakat a rendszerekbe, és ugyanaz lesz, mint a médiavilággal: a Google és Facebook-hirdetések elszívják a hirdetési bevételeket az ügynökségektől, mert ott van működő, pofonegyszerűen használható rendszer.

Kérdés: hajlandó-e a magyar fogyasztó fizetni a legális tartalomért?

Weiler Péter: Ha megkérdezzük, fizetnének-e a lopás helyett, akkor reflexből az a válasz, hogy nem, de valóban van lehetőség a piacra. A könyvesek közönsége értékeli az egyszerűbb megoldásokat, neki bonyolult a torrent, kell egy jó szolgáltatás, és működik, és a kulturális beállítottság is lehet, hogy más. A forgalom emelkedik, és nem elhanyagolható, nem mérhető össze még a nagy könyvesboltokkal, de a kereslet itt is megvan.

Bodó Balázs: A torrentolalakon végeztek felmérést, a válaszadók 60 százaléka 1000-2000 forint közötti összeget lenne hajlandó fizetni. Ennyit már most is fizet, adott esetben sms-ért, seed szerverért, stb. Ez a pénz legális helyekre is befolyhatna. Amikor a rendőrség elfogta a hazai warezkirályt, azt mondták, 1,5 milliárd forintot keresett ezekkel egy év alatt, akkor ugyanennyi befolyt az sms-ek után a mobilszolgáltatóhoz is.

Szedlák Ádám: Baja méretű városnyi magyar játszik fizetős World of Warcrafttal, és más online játékra is van fizetős kereslet, pedig a játékokat is lopják.

Moldován István: nem az áru a jó üzlet, hanem a szolgáltatás. Az Amazonon 1 dollárért sokan megveszik a Project Gutenberg ingyenes anyagát is, mert ott kényelmesebb. Ő maga digitális zenét nem szokott venni, de jó példa erre a LastFM, ami többletértéket ad. Még az sms-es FTP-szerver is kényelmesebb szolgáltatás, mint a legtöbb legális. Az időnk nagyon értékes.