Konferenciablog

A Barcamp Budapest 2011 nyitó előadását Christopher Matheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója tartotta, „Internet of things”, vagyis „A tárgyak internete címmel”. Azzal a kérdéssel kezdte, hogy is kerül ő egy startupokkal foglalkozó konferenciára? Egy vicces anekdotát említett erre, amikor egy angliai halászati konferenciára áthívták a szomszédos sajtós konferencia előadóját: „Your business is wrapped up in mine.” A

A távközlési szolgáltatónak viszont nem a tartalom hozza a bevételeket. A web 2.0 nem egyenlő a profittal. Ugyan pár éve még a voice volt a key business, mára pedig a broadband, és a konvergens, interaktív szolgáltatások, a tartalomból a pénz töredéke származik. Sőt, miközben a szélessávú előfizetések száma 15-20-szorosára nőtt az elmúlt években, addig a belőle származó bevételek alig növekedtek.

Fundamentális változást hoz viszont, hogy hamarosan nem csak emberek csatlakoznak a netre, hanem mindenféle automaitkus eszköz. A connected worldnek nem csak az a része, hogy a felhasználók kommunikálnak egymás között: netre kötött háztatási eszközök, autó, hűtő, üvegház, 2025-ig 50 milliárd eszköz csatlakozik majd. Teljes iparágak, a közszolgáltatások, a közlekedés, az egészségügy, a pénzügyi szektor és a közigazgatás fő infrastruktúrája is az online lesz.

A távközlési ipar először helyeket kötött össze, az ezredfordulótól egyre inkább embereket, mostantól pedig elkezd dolgokat összekötni. A hálózat olyan, mint egy csőrendszer, mint ahogy annak is szokás nevezni, de nem olyan, mint a vérkeringés, hanem inkább olyan, mint az idegrendszer. A végére csatlakozó eszközök szenzorok, amelyek összeköttetést biztosítanak a valódi és a virtuális világ között.

Az eszközök számának növekedésével egyre nagyobb igény lesz a konnektivitásra. A hálózat eldugulásának jó példáját mutatja a New York-i helyzet az iPhone-okkal, amelyek teljesen leterhelik az AT&T hálózatát. Ez a helyzet sokkal rosszabb lesz a növekedéssel. Nem a készülékek sávszélesség-igénye növekszik meg nagyon, hanem a jeladók száma (signaling demand), amelyek lefogják ezt a kapacitást. A távközlési szolgáltatók szerepe megnő abban, hogy a változatos eszközök számára megfelelően menedzselt szolgáltatást nyújtsanak, és vertikális megoldásokat nyújtsanak a különböző szolgáltatások számára. Mindez összességében több ezermilliárd eurós lehetőség a távközlési szektor számára.

A közönség az aktuális blokk – Különleges utazások – végén is láthatóan érdeklődéssel kísérte figyelemmel Stuart Schulzke újmédia-szakértő és innovátor előadását, ami nagyon is aktuális és sokakat érintő kérdéssel foglalkozott: hogyan dolgozzuk fel a „twitterizált” világban tapasztalható információs túlterhelést? Már az első előadásban is szó volt arról, hogy a figyelem, az elmélyülés hiánya mennyire ártalmas az emberi agy számára, és hogy a folyamatos adaptációs kényszer miért vezet stresszhez és lelki betegségekhez. Schulzke színesen festette le, milyen napjainkban a folyamatos Facebook-frissítésekkel, közösségi oldalakkal és a közösségi médiából ömlő információáradattal együtt élni, és felvázolta, hogyan tesz mindez felületessé minket. Nem afféle modern ludditaként állt azonban a témához, hiszen maga is bevallotta, hogy nagyon függője a mobilinternetes technológiának, és ő is folyamatosan frissítget. Akár még egy kirándulásról is a Sziklás-hegységből, ha éppen van térerő (pedig pár diával korábban éppen Thoreau Waldenjét hozta fel példaként a felpögött modern életforma antitéziseként). A közösségi oldalaknak azt az előnyét is elismerte, hogy mostanában sokkal szorosabb kapcsolatot tud tartani a tágabb családjával, mint korábban.

Adott viszont néhány nagyon érdekes tanácsot arra vonatkozóan, hogy ne hagyjuk, hogy a közösségi média, a céltalan webszörfölés feldarabolja a figyelmünket és a befogadóképességünket. Tanácsként adta, hogy legyünk nagyon is tudatosak, amikor belekezdünk valamibe a neten. Készüljünk fel rá, hogy a böngészés adott esetben időpocsékolás lesz, és néha kapcsoljuk is a kütyüket, vagyis töltsünk időt a képernyőktől távol.

A TED rajongójaként arra is felhívta a figyelmet, hogy tölthetünk időt a rövid, gyorsan pörgő tartalmak helyett tartalmasabb, „hosszú social media” tartalmakkal is, így a TED előadásokkal, vagy az általa menedzselt Fora.tv-vel, amely szintén ismeretterjesztő- és konferenciaelőadásokról tartalmaz videókat.